Úgy érzem, a régen keresett harmónia, egyensúly beállt az életemben. Elég sokat kellett érte dolgozni, de elértem. Tudom persze, hogy ez nem egy állandó állapot, csak egy átmeneti érzés, de akkor is fontosnak tartom tudatosítani és megélni.
Másfél hónapja jár bölcsibe a kislányom, és mostanra jutottunk el odáig, hogy már nem sír, amikor beviszem. Nem ment könnyen a beszoktatás, érzékeny gyerek, aki nagyon kötődik hozzám, sokszor sírt, reggelente gyakorlatilag mindig. Most ez végre elmúlt. Már akkor mosolyog, amikor beérünk az udvarra, segít átöltözni, majd kézmosás után egyedül bemegy a csoportszobába, hátra se néz. Ma reggel kintről meglestem, már terítettek a reggelihez, édesen segített a gondozónéninek az asztalra pakolni a tányérokat. És délután se kezd el sírni, amikor meglát, már nem rohan hozzám, csak tudomásul veszi, hogy ott vagyok, és egy idő után odajön. Ez az egyik oka a kiegyensúlyozottságomnak, látom, hogy jó döntést hoztunk a kislányommal kapcsolatban, látom, hogy kötődik a gondozónénihez és jól érzi magát a bölcsiben.
A másik, hogy egy hónapja én is munkába álltam, és úgy érzem, jó helyre kerültem. Vannak értelmes feladatok, néha utaznom is kell, amit korábban nagyon szerettem, egy kedves, beszédes lány a szobatársam, és csak 6 órában dolgozom, így 4-re hazaérünk Zsófival, és van időnk együtt játszani. Tegnap este beültem egy nagy kád meleg vízbe, ami nagyon jól esett, teljesen feltöltött és átmelegített a víz. Lassan két hete túl vagyok a szemműtéten is, amire annyira készültem, és bár a jobb szemem nem tökéletes, összességében mégis jól sikerült a műtét.
Szóval, most jól vagyok. A Férjemet nagyon szeretem, nagyon jó a kapcsolatunk, esténként, amikor a gyerek lefeküdt, van időnk egymásra. Egyre többször eszembe jut, hogy milyen jó lenne egy második gyerek, sőt, ma reggel már gondolatban átrendeztem a lakást, hogy három gyerekkel is elférjünk. :-) Nem szeretnék erre rágörcsölni, ha lesz még gyerekünk, akkor szívesen fogadjuk, ha nem lesz, akkor megelégszünk azzal az egy csodálatos kis tündérkével, akit kaptunk. Nagyon oda vagyunk érte, tényleg teljessé és boldoggá tette az életünket. Köszönet érte.
