Visszaolvastam az előző bejegyzést, és ahogy lenni szokott, a békés és nyugodt időszakot egy ziláltabb követte: Zsófi többször beteg volt, hazaküldték a bölcsiből, orvoshoz jártunk, és ehhez jött a dackorszak megerősödése napi hisztikkel és nagy bömbölésekkel... nehéz volt vele, a szokásosnál is gyakrabban felkelt éjszakánként, én fáradt voltam, a vizsga felkészítő hetén túlterheltem magam, beállt a derekam, szóval, összejöttek a dolgok. Most úgy tűnik, a húsvéti jövés-menés közben azért sikerült annyit pihennünk, hogy helyreállt az egyensúly. Május 8-án megyek a szakmai vizsgámra, azon a héten szeretnék utoljára jönni dolgozni, de addig is kiveszek több nap szabit, úgyhogy ha minden igaz, a mai napot és a vizsga napját leszámítva 7 napot dolgozok még. Holnap bölcsiszünet lesz, szombaton pedig Zsófika második szülinapja, így otthonlevős, kellemes napok várnak rám (remélem).
Tegnap voltam terhesgondozáson, minden rendben van a babával és velem is, a fejmérete alapján a korának megfelelő méretű Mártus, jelenleg 600-700 gramm súlyú. Nekem a vérnyomásom, vizeletem rendben van, a méhszájam zárt, remélem, most Streptococcus fertőzésem sem lesz (vettek mintát). A húsvéti evészet után 87kg vagyok, eddig tehát +5kg. Tegnap megtaláltam az első terhes kiskönyvemet, abban az szerepelt, hogy a 24. héten 86.5kg voltam, tehát akkor már több mint 11kg plusznál tartottam. Persze most fentebbről indultam és a terhesség előtt is többet ettem a kelleténél, ezért sem olyan nagy az ugrás. Azt hiszem, a +8kg már ugrott, de azért a 98kg-os "rémálomsúlyt" most nem szeretném elérni...
Nemrég találtam egy hölgyet, aki a Minimanóban szülésfelkészítőt tart, na nem a klasszikusat, hanem a lelki oldalával foglalkozik. A felkészítő csoportos, kora délután van, így a munkám miatt nem tudok elmenni, de felírtam a nevét, szeretném őt privátban felkeresni, amikor már otthon leszek. Legutóbb az endokrinológusommal is beszéltem erről, hogy érzésem szerint szükségem van a saját negatív születés- és az első szülésélményem feldolgozására ahhoz, hogy képes legyek Mártikát természetes úton megszülni. A dokim szerint erre egy császár után még van esély, nem akarok teljesen rápörögni a témára, lesz ahogy lesz, de azért szeretnék tenni azért, hogy lehetőség szerint megtapasztalhassam a szülést a maga valójában, a természetes formájában.
