Az élet célja e küzdés maga

Nem volt könnyű az előző hetem. Csütörtökön a gyerekjógára és a kismama jógára is 1-1 ember jött, és jelezték, hogy ezen a héten ők sem tudnak jönni. Pénteken elvállaltam egy gyakorló óra helyettesítést, senki nem jött, így elmaradt az óra. Eléggé összezuhantam. Persze az volt az első gondolatom, hogy tévúton járok, felesleges ezt a jógaoktatást erőltetni, mert nem kíváncsiak rám az emberek. Szerencsére pénteken mellettem volt a lelki társam, a gurum, a barátom, a lelki vezetőm, a példaképem, aki már annyi helyzetben segített nekem. Most is meghallgatott, és azt mondta: nem kaphatok meg mindent ingyen. A születésemkor kaptam okosságot, szépséget, egészséget, szerető családi közeget, kaptam egy csodálatos férjet és a két gyönyörű kislányomat. Van egy állásom, ami az anyagi biztonságot garantálja. Nincs okom panaszra, sőt, hálás lehetek mindezért. Azért születünk le a földre, hogy a gyengeségeinket erősítsük, azokban fejlődjünk. A sok pozitív tulajdonságot pedig azért kapjuk, hogy legyen eszközünk a fejlődéshez. A jóga igenis az én utam. Érdemes ezzel foglalkoznom. De nem hullik az ölembe a siker, meg kell dolgoznom érte. Siker az is, hogy a gyermekjógán azzal az egyetlen gyerekkel egyre jobban megtalálom a közös hangot, tudok rugalmasan reagálni az igényeire. Siker az is, hogy immár a negyedik kismama jógaórára készítettem egy jó kis óravázlatot, amit kidolgoztam, megtanultam és át tudtam adni. Szerintem eddig az összes óra jól sikerült. Jó úton járok. Menni kell előre. Göröngyös az út, de erről szól az élet. A küzdelemről, az apró sikerekről és a fejlődésről. Meg persze a szeretetről.