2018. szeptember 24., hétfő

Önmagam

Legutóbb nagy lelkesedéssel leírtam, hogy létrehozok majd egy anyabarát helyet, ahol lesz kerekítő, babaangol meg gyerekjóga. Az ötletemet megosztottam a férjemmel és a húgommal is. Továbbra is jó ötletnek tartom, de annyit változott a koncepcióm, hogy nem kell rögtön ekkorát harapni, lépésenként kell elindulni. A változás, a változtatás elkerülhetetlen, de ezt önmagamon kell elkezdeni.

Négy éve már, hogy megszereztem a jógaoktatói oklevelet. Az egy éves képzés hatalmas lelki fejlődéssel járt együtt, aminek az eredménye először egy munkahely váltás volt, majd sikerült végre teherbe esnem. Persze emiatt az oktatást nem kezdtem el. Most viszont folyamatban van egy kiegészítő képzés, és úgy tűnik, ez is nagy hatással van rám. Már maga a jógaközpont olyan hely, olyan spirituális rezgésekkel, hogy ott valahogy mindig más, jobb embernek érzem magam. Eddig két délutánt és egy teljes napot töltöttem ott, de máris mantrákat hallgatok, és komolyan fontolgatom, hogy áttérek a vegetariánus táplálkozásra. Az elmúlt néhány főzésnél megcsapott a hús és a máj dögszaga, nem szívesen dolgoztam fel őket, emellett most a szellemi töltekezés mellett szerencsére a fizikai éhségem alább hagyott, az augusztusi zabálás után visszataláltam a normál adagokhoz. Arra gondoltam, hogy kipróbálok minél többféle vega ételt, aztán ha késznek érzem magam, jövő évtől teljesen elhagyom a húst. A tejtermékeket és egyelőre a tojást, gombát, hagymát is meghagynám, aztán majd meglátom, merre tovább.

A mostani képzés is elindított bennem egy tisztulási folyamatot, ami eleinte azzal jár, hogy feszült vagyok, magam sem tudom, mi a bajom, csak valami feszít. Aztán szépen lassan elkezd kioldódni belőlem a feszültség, és utána megnyugvás következik. Ilyenkor érzem a lelki fejlődést. Most talán a további fejlődéshez már a testem megtisztulására is szükség van. Kipróbálom, hogy eleinte kevesebb hússal, majd hús nélkül milyen tapasztalásaim lesznek. És ha sikerül feljebb lépnem, akkor szeretném megkezdeni a tanítást is. Azt még nem tudom, hogy gyerekeket vagy felnőtteket tanítanék szívesen, de heti egy este beleférne már az időmbe. A férjem ajánlott egy közeli jógastúdiót, kiderült, hogy egy régi kolléganőm tart is ott hetente órákat. Az a tervem, hogy a továbbképzés után megkeresem őt és megérdeklődöm, hogy tarthatnék-e esetleg én is ott órákat. Olyan jó lenne, ha összejönne!

2018. szeptember 12., szerda

Ötlet

Szeretnék egy helyet létrehozni. Megalkotni. Kitalálni. Megvalósítani. Egy olyan helyet, ahol én jól érezhetem magam és ahol mások is jól érezhetik magukat. Korábban is gondolkoztam már ezen, akkor ahhoz a babamama klubhoz hasonló helyet képzeltem el, ahová járunk. De akkor se pont olyat akartam, részben azért, mert én is csak azért járok oda, mert nem találtam jobbat. De most, a kádban ázva úgy érzem, közelebb kerültem az álmom megfogalmazásához.

Az elmúlt hetekben-hónapokban azzal áltattam magam és azt terjesztettem ismerősi körben, hogy egy év múlva visszamegyek dolgozni és konzul leszek, külszolgálatra készülök. De igazából nem akarok konzul lenni. Semmi kedvem formanyomtatványokat töltögetni és valójában külföldön sem szeretnék élni. Jó nekem itthon. A lakásunkban. Nagyon szeretem. Csak azért találtam ki ezt, mert ez végre egy konkrét cél volt, amit meg tudtam fogalmazni. De ez nem én vagyok. Jó lenne már elszakadni attól, hogy a végzettségemre és a nyelvtudásomra alapozva próbálok valami karriercélt megfogalmazni. Az egyik kedvenc filmem a Szerelmünk lapjai. Ebben van egy jelenet, amikor a férfi főhős a nőnek szegezi a kérdést: TE MIT AKARSZ? Te mit akarsz? Na, erre a kérdésre kellene nekem most már sürgősen meglelni a választ. Mert az anyaság klassz, erre tényleg vágytam és nagyon boldog vagyok, hogy ennek a két csudi csajnak az anyja lehetek, de ez nem elég. Meg kell találnom, hogy mi tesz boldoggá. Muszáj megtalálnom, mert ha tovább vegetálok és sodródom, akkor sohase leszek boldog. A lányaim miatt is muszáj. Meg kell nekik mutatnom, hogy mire vagyok képes. Ki kell találnom és meg kell valósítanom magam. Még két évig fizetés nélküli szabadságon vagyok, most tudom elkezdeni ezt. Ha nem jön be, max. visszamegyek az irodába.

Szóval, egy helyet szeretnék. Bennem nincs annyi tudás és nem vagyok ahhoz elég szuggesztív alkat, hogy önmagamat eladjam. Van némi tehetségem az íráshoz, de az írók otthon alkotnak négy fal között, én pedig emberek között szeretnék lenni. A jógaoktatás is egy lehetséges irány lenne, de ebben nincs tapasztalatom, és nem is élek jógi életet, nem lennék hiteles ebben a szerepben. Szervezni viszont jól tudok. Benne vagyok egy Facebook csoportban, ami vállalkozó mamikat tömörít. Arra gondoltam, hogy ott szétnézek, ki mivel foglalkozik - annyira széles a paletta! És azoknak, akik kisgyermekes anyáknak nyújtanak szolgáltatásokat, de nincs állandó helyszínük, azokat tömöríteném egy helyre. Egy olyan helyet képzeltem el, ahová a kisgyermekes anyukák eljárhatnának és ott jól érezhetnék magukat. A gyerekeknek meghirdetett órarend és program kell, mert csak azokra mennek el, de a helyet az anyukákra kell optimalizálni. Legyen letisztult, szóljon valami kellemes (felnőtt!) zene, kapjanak a betérők egy bögre kávét, teát, le tudjanak ülni, tudjanak beszélgetni, kicsit megpihenni, feltöltődni. Kapjanak ott információt egy termékről vagy szolgáltatásról, ki tudjanak próbálni arckrémeket, szappanokat, sminkterméket, akármit, mindeközben pedig a gyerekek is lehessenek ott. Őket is le kell kötni. Mindkettőjükről szóljon, de elsősorban az anyákról. Mert jó a ringató foglalkozás, de elsősorban a társaság miatt jár mindenki. Jó a nagyobb gyerekeknek a mozgásfejlesztő program, de miközben a gyerek jól érzi magát odabent, anyu kint fészbúkozik egy kényelmetlen széken. A korcsoport belövése nagyon fontos. Az is lehet, hogy napközben, délelőtt inkább a 0-3 éves gyerekek szüleit célozzuk, míg délután az ovisoknak nyújtunk programot. A babamama jóga vagy torna jó program lehet délelőtt, ahogy a ringató is. Vagy valami babás angol, abból is sokféle van már. Lehetne egy kirakodórész, ahol polcpénzért cserébe bemutathatnánk a célcsoportnak szóló termékeket. A játszóházat sem tarkabarka, kínai, zenélő műanyag cuccokkal tömném tele, hanem minőségi, különleges játékokkal, amiket akár ott meg is lehetne vásárolni.

A megvalósítás első lépése: átböngészem a FB csoportot, és kigyűjtöm a célcsoportnak szóló termékeket, szolgáltatásokat. Az ezeket áruló, kínáló anyukákat célzottan megkeresem, és elkezdünk együtt brainstormingozni. A célcsoportnál is keményebb dió talán a megfelelő helyszín megtalálása. Ebben is kérem majd a tanácsukat. Legyen ez az első számú házi feladat. A fejleményekről majd írok.