38+1 A tigris legyőzése

A szülésfelkészítő tanfolyamon beszélgettünk a félelmekről és a félelmek oldásáról is. Kaptunk egy papírt, amin az a cím állt, hogy "A papírtigrisek is haraphatnak", és egy módszerről szól, hogyan küzdhetjük le a félelmeinket. Mivel egész nap feszült vagyok és fáradt, arra gondoltam, megpróbálom tudatosítani, összegyűjteni, leírni minden félelmemet, hátha úgy meg tudok szabadulni tőlük. Lássuk a módszert:

1. Írj le mindent, amiről azt reméled, hogy NEM fog megtörténni:
- remélem, hogy nem történik meg újra velem az, hogy nem indul be magától a szülés
- remélem, hogy nem kell emiatt vagy más komplikáció miatt ismét császármetszéssel világra segíteni a babámat
- remélem, hogy nem fogom a saját félelmemmel, gyávaságommal leblokkolni a természetes szülés folyamatát
- remélem, hogy a saját negatív születésélményem és az előzőleg tervezett természetes szülés kudarca nem fogja befolyásolni a mostani események menetét
- remélem, hogy nem fog nagyon elhúzódni a vajúdás, nem kell emiatt közbeavatkozni és mégis császármetszést alkalmazni
- remélem, hogy nem fog elfogyni az erőm, nem fogom feladni

2. Nézz a tigrised szemébe!
Ez megtörtént, miközben írtam a fentieket, elkezdett ömleni a könny a szememből. Nagyon félek. Ezek nem papírtigrisek, hanem valódi félelmek. Nem tudom, van-e elég belső energiám, van-e elég hitem önmagamban, van-e elég bátorságom, hogy ennyi félelmet legyőzzek.

3. Kérdezd meg magadtól: mit kell tegyek, hogy megbénítsam a tigrist?
Az első lépést megtettem, leírtam minden félelmemet. Minden kockázatot nem kerülhetek el, nem lehetek abban biztos, hogy sikerülni fog a természetes szülés. Amit tehetek az az, hogy önmagamat próbálom minél inkább megerősíteni, lelkileg felkészíteni, a félelmekkel szembenézni, és a pozitív gondolatokat magamban elültetni. Ha mindezek után mégis császármetszésre kerül sor, akkor azt el kell fogadnom, tudva, hogy én mindent megtettem annak érdekében, hogy teljesüljön az álmom. A VBAC Facebook csoport is segít, nap mint nap olvasom ott a sikertörténeteket, sokaknak teljesül az álma, nem lehetetlen a hüvelyi szülés császármetszés után. El kell hinnem, hogy nekem is sikerülhet.

4. TEDD MEG!
A dúla által kapott pozitív megerősítő gondolatokat és képet most előveszem, megnézem, átélem, lefényképezem és azokkal fogok lelki tréninget végezni.

37+1 Készülődés

Már nagyon-nagyon várom Mártika érkezését. Minden nap elképzelem magamat a kórházban, hogy mint lesz, hogy lesz, vajon sikerül-e a tervezett vajúdás és a természetes szülés, milyen lesz először meglátni a kisbabámat, valamint, hogy most miként fogom megélni a kórházi napokat. Ma van az utolsó napja a bölcsi szünetnek, amitől kissé tartottam, de szerencsére nem volt gond, jó volt kettesben lenni Zsófival. Aranyos kislány, nem unatkozik, mindig kitalálja, hogy mivel akar játszani, öröm vele lenni. Biztosan furcsa lesz, amikor nem leszek itthon három napig, hiányozni fog.

Múlt hétvégén kiválogattam a babaruhákat, vettünk is még néhányat, a héten kimostam-kivasaltam őket, már rendben sorakoznak a szekrényben. Megvettük és összeraktuk a kiságyat is, a gyerekszoba át van rendezve, készen áll Márti fogadására. Azt tervezem, hogy most hétvégén rendbe tesszük a spájzot és a konyhát, valamint a terasz alatti részt és az autókat, a jövő hétvégén pedig nagytakarítást tartunk: lesz ágynemű csere, összerakjuk a babaöblöt, na és az én kórházi pakkomat is (lehet, hogy ez utóbbit most hétvégén). Jövő héten megveszem a DM-ben azt a néhány babacuccot, ami még kell, és ha minden jól megy, jövő szombatra, július 29-re Márta napjára minden készen lesz, rendben lesz. Utána jöhet Mártus! :-)

A hasam amúgy még mindig folyamatosan nő, feszül, de már néhány hete lejjebb van, így legalább kapok levegőt. Kedden voltunk dokinál, 3200 grammosra saccolta a kicsit, és mindent rendben talált: köldökzsinór nincs a nyakon, van elég magzatvíz, így azzal búcsúztunk, hogy előbb vagy utóbb találkozunk a szülőszobán. Az orvos azt mondta, járjak hetente NST-re, a 41. hétig várunk, ha addig beindul a szülés, akkor mehet a maga útján, ha esetleg nem, akkor viszont császár lesz. 2 napja mértem magam, 95kg vagyok, tehát 13kg-ot híztam eddig összesen. OK, ez több mint az endokrinológus által előirányzott 8kg, de ahhoz képest, hogy Zsófival 23kg-ot híztam, nagyon jó. Az éjszakáim továbbra is pocsékak, este alig bírok elaludni, éjjel 3x felkelek pisilni. Sokszor este-éjszaka érzek jóslófájásokat, feszül a hasam, sehogyan sem kényelmes feküdni, és általában jól leizzadok, a nyitott ablaktól pedig fáj a torkom és taknyos vagyok. Sehogyan sem jó már, remélem, hogy július legvégén vagy augusztus elején elindul szépen magától Mártika, és sikerül szépen, természetes úton világra hoznom őt. Így legyen!

35+4 Aggódás

Tegnap volt a házassági évfordulónk, és tegnap volt a napja, hogy már csak egy hónap van a szülés kalkulált napjáig... Nagyon közeledik az idő, bennem pedig nő a szorongás. Annyi mindent kellene még addig megcsinálni! A hétvégén megvesszük a kiságyat, átrendezzük a szobákat. Utána még lesz egy hét itthon Zsófival kettesben, ami alatt nem lesz időm semmivel foglalkozni, utána viszont gyorsan át kell néznem a kicsi ruhácskákat, a hiányzó cuccokat meg kell venni, mindent ki kell mosni-vasalni-előkészíteni... Szeretném a konyhát alaposan kisúrolni, a spájzot átpakolni, el kell mennem még fodrászhoz, pedikűröshöz, össze kell rakni a kórházi táskámat, és persze nem ártana pihenni és lelkileg ráhangolódni Mártika érkezésére...

Az elmúlt két hétben nyaraltunk, de sajnos nem úgy sültek el a dolgok, ahogy számítottunk rá. Az Anyukámékkal hónapok óta megtervezett nyaralás egy nap alatt véget ért az ágypoloskák miatt, a családi vakációt a Balatonon pedig Zsófika betegsége árnyékolta be. Szegénykém 6 napig volt lázas, naponta többször 39 fok feletti láza volt. Talán mostanra helyre jött, de nagyon megviselte ez a torokgyulladás a kis drágámat. A fenti feladatlistához egy kiegészítés: írni kell Zsófika blogját is, úgyhogy azt hiszem, át is nyergelek arra, és próbálom felidézni, mi minden történt májusban és júniusban. Bárcsak megírnám mindig időben a bejegyzéseket, sokkal könnyebb lenne!