Már nagyon-nagyon várom Mártika érkezését. Minden nap elképzelem magamat a kórházban, hogy mint lesz, hogy lesz, vajon sikerül-e a tervezett vajúdás és a természetes szülés, milyen lesz először meglátni a kisbabámat, valamint, hogy most miként fogom megélni a kórházi napokat. Ma van az utolsó napja a bölcsi szünetnek, amitől kissé tartottam, de szerencsére nem volt gond, jó volt kettesben lenni Zsófival. Aranyos kislány, nem unatkozik, mindig kitalálja, hogy mivel akar játszani, öröm vele lenni. Biztosan furcsa lesz, amikor nem leszek itthon három napig, hiányozni fog.
Múlt hétvégén kiválogattam a babaruhákat, vettünk is még néhányat, a héten kimostam-kivasaltam őket, már rendben sorakoznak a szekrényben. Megvettük és összeraktuk a kiságyat is, a gyerekszoba át van rendezve, készen áll Márti fogadására. Azt tervezem, hogy most hétvégén rendbe tesszük a spájzot és a konyhát, valamint a terasz alatti részt és az autókat, a jövő hétvégén pedig nagytakarítást tartunk: lesz ágynemű csere, összerakjuk a babaöblöt, na és az én kórházi pakkomat is (lehet, hogy ez utóbbit most hétvégén). Jövő héten megveszem a DM-ben azt a néhány babacuccot, ami még kell, és ha minden jól megy, jövő szombatra, július 29-re Márta napjára minden készen lesz, rendben lesz. Utána jöhet Mártus! :-)
A hasam amúgy még mindig folyamatosan nő, feszül, de már néhány hete lejjebb van, így legalább kapok levegőt. Kedden voltunk dokinál, 3200 grammosra saccolta a kicsit, és mindent rendben talált: köldökzsinór nincs a nyakon, van elég magzatvíz, így azzal búcsúztunk, hogy előbb vagy utóbb találkozunk a szülőszobán. Az orvos azt mondta, járjak hetente NST-re, a 41. hétig várunk, ha addig beindul a szülés, akkor mehet a maga útján, ha esetleg nem, akkor viszont császár lesz. 2 napja mértem magam, 95kg vagyok, tehát 13kg-ot híztam eddig összesen. OK, ez több mint az endokrinológus által előirányzott 8kg, de ahhoz képest, hogy Zsófival 23kg-ot híztam, nagyon jó. Az éjszakáim továbbra is pocsékak, este alig bírok elaludni, éjjel 3x felkelek pisilni. Sokszor este-éjszaka érzek jóslófájásokat, feszül a hasam, sehogyan sem kényelmes feküdni, és általában jól leizzadok, a nyitott ablaktól pedig fáj a torkom és taknyos vagyok. Sehogyan sem jó már, remélem, hogy július legvégén vagy augusztus elején elindul szépen magától Mártika, és sikerül szépen, természetes úton világra hoznom őt. Így legyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése