A tegnapi nap elég nehéz volt számomra, éjszaka csak két órát aludtam, napközben pedig már erősnek éreztem magam, kissé túlpörögtem, csak 2x1 órát aludtam, így estére nagyon elfáradtam. Ráadásul a délutáni energikus jókedv után egy érzelmi mélypont következett estére, így egy újabb kiborulás és sírás lett a vége. Egy kis logisztikai malőr is nehezítte a helyzetet: Anyósommal egyeztettünk, hogy mikor jöjjön, ami időpontot mi kértünk, az neki a munkahelye miatt nem volt jó, és amit helyette ajánlott, bár nekem elsőre sem tetszett, mégis belementem. Aztán ahogy elképzeltem a szituációt, hogy holnap itt lenne Apukám mellett ő is, hétfőn pedig, amikor a Férjem először lesz távol, még az öccse is csatlakozna, akkor rájöttem, hogy ez így nagyon nem lesz jó. Nagy sírás után Anyukámat is bevonva átbeszéltük a dolgokat, és ma reggelre megszületett a megoldás. Azt kértem, hogy jövő vasárnap jöjjön, legyen itt egy napot, utána pedig próbáljon kivenni 2-3 napot a 18-i hétre, amikor Anyukám már nem lesz itt. Egyelőre ott tartunk, hogy megértette, elfogadta, hogy holholnap ne jöjjön, de megint más variációt ajánlott fel, nem igazából értem, miért. Mindegy, ma vagy holnap felhívom, elmagyarázom neki, hogy most a legfontosabb feladat a napirend kialakítása, ehhez pedig az kell, hogy Zsófika eleget egyen, nyugodtan aludjon, valamint, az én kipihentségem is alapvető fontosságú ahhoz, hogy legyen elég tejem, és bírjam a szoptatási ceremóniát. Ez pedig csak úgy tud megvalósulni, ha az első három hétben, amíg Anyukám itt van, a fix hármasunk mellett csak egy-egy ember jön látogatóba, szigorúan egy napra. Mindezt el fogom mondani Anyósomnak is, remélem, megérti majd.
A szoptatás, valamint a tennivalók és a segítők/látogatók koordinálása mellet lassan az egyéb baba körüli teendőkben is kiveszem a részem: ma reggel segítség nélkül kivettem a kiságyból, lemértem és mellre tettem, utána büfiztettem, elringattam és letettem aludni. Lassan az egész szoptatási menetrendet meg tudom oldani egyedül. A másik sikerélmény: végre túl vagyok az első pelenkacserén és köldökápoláson - ezeket eddig a Férjem és Anyukám végezte. Zsófika olyan édes volt: ébren, türelmesen, szinte mosolyogva tűrte az egészet, segített, hogy igazi sikerélmény legyen az első alkalom! :-)
Szóval, lassan alakulnak a dolgok, persze azért nem minden rózsaszín, ma délután ismét gyakran eszik és gyakran nyűgösködik a Macilány, ráadásul ma belefogtunk a takarításba is, így reggel óta megint nem tudtam pihenni, aludni. Remélem, bírni fogom az estét...
Azóta letelt az este és igazán jól sikerült: Zsófika aludt egy hosszút Anyukám ölében délután, ami alatt én is aludtam másfél órat. Így este meg volt az első segédkezésem fürdetésnél, éjszaka pedig az első műszakos babaöböl felügyeletet is végig csináltam. Egy sikeres nap volt a szombati, anyai önbecsülésem sokat nőtt! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése