Ma reggel a nődokinál kezdtünk, szerencsére a Férjem is el tudott velem jönni. Elmondtam, hogy július 15-én jött meg utoljára, valamint, hogy augusztus 20-án pozitívat teszteltem. Fel kellett feküdnöm egy ágyra, megnézett ultrahanggal. Amint elhelyezte a készüléket, rögtön látszott a monitoron egy nagy fekete "paca", a méhlepény. Benne pedig a szikhólyag, valamint egy 10mm-es embrió. Kihangosította egy kicsit a készüléket, ekkor hallhattuk a babánk kis szívpulzálását. Jaj, annnnyira jó érzés volt!!! Nagyon hálás vagyok, hogy itt tartunk, a pocakomban van a kisbabánk, aki szép, korának megfelelő méretű, és dobog a kis szíve!!! Olyan jó, hogy a Férjem is ott tudott lenni, és együtt éltük át ezt a csodás élményt! Kaptam a dokitól egy mappát, valamint beutalót a háziorvoshoz és a védőnőhöz. Három hét múlva kell visszamennünk, szept.23. 8:15 a következő időpontunk.
Nagyon jól viselem amúgy a terhességet, valahogy úgy érzem, most minden a helyére került. Nyugodt vagyok, pedig tegnap kaptam egy új állást, komoly feladatot bíztak rám, így biztosan dolgosan telnek a következő hónapok. De nem bánom, jó lesz kicsit gondolkodni, valami értelmeset létrehozni. A doki kérdezte, hogy bírom a munkát, egyelőre nem szeretném kiíratni magam, járok dolgozni, amíg úgy érzem, belefér. Ha stresszes lenne a meló, akkor majd elgondolkodom, hogyan tovább. De ez a projekt, amit rám bíztak, nagyrészt az év végén lezárul, így még belefér az időmbe, hogy elvégezzem a rám bízott feladatokat.
Boldog vagyok. Nagyon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése