Hétvégén Budapesten voltak a szüleim, így találkoztunk. Igazából én nem is gondoltam arra, hogy bejelentsük a dolgot, csak a Húgom mondta telefonon, hogy később érkeznek, de mindenképp várjuk meg őket a nagy hírrel. Ő ugyanis már múlt héten megtudta, amikor az unokatesómékkal találkoztunk, belesúgtam a fülébe. De amúgy kiszúrta a pocakomat rögtön, ahogy találkoztunk. :-)
Szóval az X-faktor közötti szünetben lehalkítottam a tévét, és bejelentettem, hogy kisbabát várunk, a 8. hétben vagyunk. Nagyon örültek a szüleim, édesanyám azt mondta, ő megálmodta, apukám pedig csak törölgette a szemeit, és azt suttogta: "nagyon sokat imádkoztunk ezért"... megható pillanat volt. A délután folyamán a párom szüleinek is elmondtuk, nekik telefonon. Anyósom is azt mondta, hogy megérezte, apósom pedig azt emlegette, hogy éppen úgy alakították át a kertben a kerítést, hogy jó legyen, amikor az unoka jön játszani...
Mindenki nagyon várja már az unokát, mindenki drukkol nekünk, ez jó érzés. Kezdetben azt gondoltam, hogy csak a 12. hét után mondjuk el, de most úgy döntöttük, hogy a szülők megtudhatják, annyit kértünk csak tőlük, hogy egyelőre ne mondják el senki másnak. Remélem, hogy a féltő-óvó-drukkoló energiák összeadódnak, és a picink erősen és egészségesen fog megszületni jövő tavasszal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése