Diéta

Elkezdtem szépen szedni újra az L-Thyroxint, és elhatároztam, hogy tartani fogom a cukor- és gluténmentes étrendemet. Marha nehéz azonban ezt betartani, amióta nem szedem a Merckformint az IR-re, azóta gyakran rám tör a farkaséhség, és akkor azonnal ennem kell. Valamit, bármit. Hétvégén a szülőknél voltunk, persze ment a nagy evés-ivás. Ilyenkor megengedő vagyok magammal szemben, és elhatározom, hogy majd holnaptól. Vagy majd hétfőtől. Betartom újra a diétát. Majd. De mindig jön valami mentő körülmény (egy kis süti belefér, most ideges vagyok megérdemlem, stb.). Bejelentkeztem egy diétás tanácsadóhoz, és táplálkozási szakértő doktornőhöz. Az a hölgy ajánlotta, akihez a meddőségi lelkisegélyre járok. Remélem, ez is legalább olyan hasznos lesz. Muszáj valami ösztönzés, mert egyre csak mennek fel a kilók, lassan elérem azt a súlyt, ahonnan 2011-ben lefogytam. De nem is a súlyvesztés az elsődleges cél, hanem hogy rendbe jöjjön az emésztésem, és hogy a hormonértékeim is a megfelelő tartományban legyenek. Akaraterő kellene, csak olyan nehéz. Most is eléggé a gödör alján érzem magam, ilyenkor olyan nehéz megvonni magamtól a kellemes dolgokat. Nehéz szigorúnak lenni. Valahogy nem büntetésként kellene az egészet felfognom, hanem egy kellemes alternatívaként. Na jó, meglátjuk, mi lesz.