A terápián, illetve utána ismét helyükre kerültek a dolgok. A sok-sok kérdés, kétség, ami a hét elején bennem volt, úgy érzem, letisztádott. Tudom, mit akarok, hogyan szerenék élni. A jelenben. Teljes figyelemmel a jelenben. Nem akarok a múlton rágódni és a jövőtől félni. Inkább megfigyelem azt, mit nyújthat számomra a jelen, megtanulom élvezni a jó dolgokat. Pl. ma reggel a buszon ülve élveztem, ahogy rám süt a nap, és élveztem a zenét, amit hallgattam.
A tegnap esti jóga nagyon jó volt, az oktató, aki a tanfolyamot tartja, nagyon pozitív személyiség, és pontosan úgy oktat, ahogy én szeretnék: kellemes, puha, oldott atmoszférát teremt, mindent szépen részletesen elmagyaráz, de nem túl tudományosan, hanem olyan szinten, ahogy azt egy hétköznapi ember megérti. Én is ilyen oktató szeretnék lenni. És érzem, hogy képes vagyok ilyenné válni. Ha elvégzem a tanfolyamot, szeretnék én is órát tartani, tanítani. Azt hiszem, kezdetnek ez is megteszi, a gyerekek angolra tanítása és a családi napközis dolog ráér még.
Most a beavatásra szeretnék felkészülni. Elhatároztam, hogy sokkal kevesebb húst fogok enni - nos, ez egyelőre még nem nagyon megy. Mondjuk egyre többször vannak olyan napjaim, amikor nem eszem húst, de pl. ma is elcsábultam a menzán egy jó kis sertéssültre... Mondjuk az IR diétám miatt meg a paleózás miatt is fontos a hús - a mai ebédem pl. teljesen megfelelt a paleo elveinek, ugyanakkor nem volt benne elég szénhidrát, emiatt az IR diéta szempontjából nem volt jó, és persze nagyon nem volt vega. Fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt a három dolgot összekombinálni, attól tartok, sehogy. Kompromisszumokat kell tenni minden téren. Tehát, a hús nem marad el teljesen, de fogok tiszta napokat tartani, és az egyszeri fogyasztás mennyiségét is csökkentem - kezdetnek ez nem rossz... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése