Tegnap a jógatanfolyamon jelentkezni lehetett mantrabeavatásra. Én csak érdeklődőként mentem a tájékoztatóra, de végül nekem is jutott időpont: május 26-án lesz a mantrabeavatásom. Ez úgy zajlik, hogy a mesterrel való beszélgetést követően kapok egy mantrát, ami kifejezetten az én személyiségemhez, élethelyzetemhez illeszkedik, valamint megkapom a szikrát ahhoz, hogy elinduljak a spiritualitás útján. Közel három hét van eddig az időpontig, ezért szeretnék addigra teljesen felkészülni testileg és lelkileg. A legnagyobb feladat, hogy elengedjem a gyerek utáni görcsös vágyat, hogy bízzak a Teremtőben, átengedjem magam neki, és bizalommal telve, megnyugodva figyeljem a történéseket.
Ma reggel a trolin mantrákat hallgattam, és egyszerre belém hasított: tanár szeretnék lenni! Érettségi előtt is ez volt a vágyam, de akkor a szüleim lebeszéltek róla. Azt hiszem, ez a vágy azóta sem múlt el. Szeretnék általános iskolásokkal foglalkozni, gyerekek között lenni, szabadon. Azt hiszem, az minden problémám forrása, hogy nem élek önazonos életet. Nem szeretem a munkámat, nem találok benne örömöt. Hiába is próbálnék a szervezeten belül váltani, tudom, úgysem találnék olyan témát, ami megfogna és érdekelne. Alapvetően a hideg irodai környezet zavar, az, hogy folyton a monitor előtt kell ülnöm, és értelmetlen dolgokkal foglalkozni. Angolt szeretnék tanítani meg jógát. Az első ötletem az volt, hogy elvégzem a tanítóképzőt, de most látom, hogy az túl sok idő és túl sok pénz. Helyette a következő tanfolyamokra gondoltam: 1) családi napközi üzemeltető 2) gyermejóga oktató 3) Helen Doron Early English tanár. Ha ez a három képzés meg lenne, akkor elkezdhetnék a saját vállalkozásomon gondolkodni. Egy olyan központot nyitnék, ami napközben családi napköziként üzemel, plusz lenne egy másik helyiség, ahol jógaórákat lehetne tartani.
Közben tartottam egy kis szünetet az írásban, és igazság szerint már nem tudom, mit akarok. Lehet, hogy egy hónap múlva olyan munkakörbe, környezetbe kerülök, ahol jól fogom magam érezni, és mellette tarthatok felnőtteknek jógaórákat, és ezzel a tanítás iránti vágyamnak is eleget teszek.
Jó, azt hiszem, ezt a részt pihentetem. Annak örülök, hogy most van biztos állásom, ami lehetővé teszi az álmodozást - ha úgy döntök, hogy bármelyik tanfolyamot is el akarom végezni, pénzügyi akadálya nem lesz. És azt is beszéltük a párommal, hogy bár sokba kerülnek az orvosi vizsgálatok, mégis szerencsére gond nélkül ki tudjuk fizetni őket, és ez fontos.
Szóval, a címben szereplő dologra koncentrálok: május 26-ra szeretnék olyan szintre eljutni, hogy készen álljak a napi gyakorlás megkezdésére. Reggel biztosan nem tudom erre rávenni magam, ezért este kell erre egy szabad félórát szánni. Ekkor meditálhatnék egy kicsit, illetve elvégezhetném a légzőgyakorlatokat, a napüdvözletet, és néhány alap ászanát. A pontos ütemtervet majd elkészítem, lehet, hogy mégis reggel lesz belőle, majd még eldöntöm. Istenem, megint össze vagyok zavarodva, fogalmam sincs, mit mondok majd délután Katalinnak, lehet, hogy ismét bőgni fogok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése