Ma voltam a második alkalommal ultrahangon. A doki kérdezte, hogy van a hasam, mondtam, hogy jól, erre azt válaszolta, hogy ez rossz hír... :-S Szerinte az lenne jó, ha a sok érett tüszőtől már fájna a pocim. A vizsgálat továbbra is három tüszőt mutatott, a legnagyobbat most jobb oldalra mondta (17mm), azon az oldalon látott egy kisebbet is (12mm). Azt mondta, hogy a bal oldali megállt a fejlődésben. Holnap délután kell beadni a tüszőrepesztő szurit, és pénteken lesz az inszem. A férjemnek reggel kell mennie leadni a mintát, én fél1-re megyek, megcsinálják, pihenek 15 percet, aztán mehetek haza. Kiváltottam az Ovitrelle-t és a Duphastont, így az összes gyógyszerköltség és a beavatkozás ára 120e Ft-ra jön ki. Július 20-án, szombaton kell tesztelni.
Nem sok bizodalmam van ebben az egészben, valahogy el is ment a kedvem tőle. Aláírattak velünk egy papírt, amin az állt, hogy a legjobb esetben is 5-10%-os a beavatkozás sikerrátája. Ez nagyon kicsi, én úgy tudtam, 15% körüli a mutató. Igazából mindegy, úgyis csak két lehetőség van: vagy sikerül, vagy nem. Nincs más opció. Most úgy állok hozzá, hogy ez felvezető a lombikhoz, egy utolsó lépés, amit meg kell tennünk. A stimuláció hatására is csak két nyamvadt és egy éppen jó tüszőm van, úgy tűnik, ezzel is vannak problémáim. Lehet, hogy normál ciklusban nincs is mindig peteérésem? A méhnyálkahártyám most jó, de mint tudjuk, deformált a méhem, ami szintén csökkenti az esélyeket.
Nem tudom, sikerül-e valaha teherbe esnem... most olyan távolinak tűnik az egész. Nem tudom elképzelni, hogy összejöhet ez nekem. Nem akarok ilyen negatív lenni, de most így érzek, ez van. Nem baj, a tesztelés után megyünk nyaralni, majd ott elfelejtem ezt az egész hercehurcát, és próbálom magam kipihenni, mielőtt folytatódik a tortúra. Bárcsak el tudnám képzelni az életemet gyerek nélkül! Akkor sokkal könnyebb lenne az életem. De valahogy nem tudom még feladni, még kapaszkodom az álmomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése